2010. február 19., péntek
Pécs Nemzeti Színház
2010. febr. 19.
Már elindult valamiféle olvadás, de egyes mellékutak még mindig tartogatnak meglepetéseket.
Talán mégis lesz tavasz.
Ma lenne esemény, amit szívesen megnéztem volna..de ez több okból sem jöhetett létre. Helyszín: Pécs Nemzeti Színház, az előadás a Leányvásár...hogy miért ezt, na ez majd a későbbi "naplózás" során egyre jobban ki fog derülni. Főszerepben Vadkerti Imre volt meghírdetve és Lesznyák Katalin, akiket már volt szerencsém látni kétszer is, de mivel a kedvencek kategóriába tartoznak az ismétlésnek nincsenek számszerű akadályai. Kb 3 nappal ezelőtt derült ki, hogy nem Vadkerti játssza a főszerepet....na ezután már annyira nem érdekel..... Persze, hogy hogyan jutottam ide el, az is a későbbi mesélések témája lesz. Az operett ált. nem tartozik a kedvelt műfajaim közé, de ez ebben az esetben kivétel, fantasztikusan élveztem az előadásokat, amit láttam korábban, ezért szívesen megnézném újra.
További akadály a mai színházi látogatásomnak, hogy kicsit túl messze lakunk, az ilyesmi megszervezése komoly családi egyeztetést igényel. Bár a pécsi lányom és családja odavaló illetőségű. Innét a Balaton partjáról kicsit távol vannak...sajna...
Pedig ott is van két csodálatos kicsi unokám, akiket csak ritkán láthatok, de hála a technikának azért sokszor megnézegetem a felvételeken...(fenn láthatók Noni és Krisi)
Sajnos szomorú híreket hallottunk a Pécsi Nemzeti Színház állapotáról, ilyen veszélyes körülmények között nehéz lehet megtartani az előadásokat, pedig a kíváló színészek által prezentált előadás megállná helyét bármelyik fővárosi színházban is....ja...na erről is lehetne írni hosszasan...! . Mi lesz eztán...???? ki tudja megmondani---???
Remélem a mai előadás során nem történik semmi baj....:(
Hajrá Pécs!! Hajrá EKF!!!!
2010. február 18., csütörtök
Esti gondolatok
Ez az első írásom ill. bejegyzésem, most nyitottam meg a blogomat.
Még sokat kell tanulmányoznom, hogy mindenre rájöjjek, de majd idővel.
2010.február 18. 23 óra 02.
Szokásomhoz híven még mindig fennt vagyok, próbálkozom dolgozni, de már nincs sok kedvem. A számítógép már megint elcsábított már irányokba, mint ahova figyelnem kellene. Megint a kedvenc témáimnál kalandozom, de erről majd később mesélek...hosszú lesz.
Szörnyem unom már ezt a telet, mintha sosem lett volna nyár, vagy tavasz. A hó a házunk előtt keményre fagyott, csak lassan enged a mai kisebb enyhülésnek.
Hamarosan itt a szülinapja Rékának, legnagyobb unokánknak, vasárnap lesz 9 éves. Mintha ma született volna, emlékszem az akkori minden pillanatra, a várakozás izgalmas, feszült de örömteli perceire, a kis újszülött elsőként felsíró csodálatos hangjára!!
A szülinapi ajándék mindig fogós kérdés, hogy örüljön is a gyermek, meg a szülőknek is megfeleljen... hát ez az, mit fognak szólni a snowboard deszkához? majd meglátjuk, már meg van véve és kész....Azért a kis tesó, Petra is kap majd valamit.
Jó, hogy itt vannak a közelünkben.
Majd aludni is kéne, még teljes gőzzel dolgozom.....meddig?..azt nem tudom....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
